2014. október 15., szerda

Huszadik rész

Ezt eredetileg nem terveztem, utólagos javaslat hatására illesztettem be két fejezet közé.=) Próbáltam amolyan szex utáni közös cigi - stílusúra megírni, főleg mert róluk ezt el is tudnám képzelni. Remélem, a hangulat átjön, én nagyon élveztem írni ezt a részt, az egyik kedvencem eddig.=)

- Hű. Ez jó volt - mondta Thirrin, ahogy mosolyogva elnyúlt Theon ágyában. Egy napig bírta ki nélküle. Eredetileg hosszabb szüneteket tervezett két veszélyes légyott között, de a teste gyors ütemben vette át az irányítást a józan esze fölött. Előző alkalommal már-már hajnalodott, mire Theon visszament a saját szobájába. Akkor Thirrin délig aludt, és minden igyekezetével próbálta kerülni a fiút a nap folyamán, mert az volt az érzése, helyben rávetné magát. Éjjel sem találkoztak, de a következő nap Thirrin sutba dobta minden elvét, és közölte Theonnal, meglátogatja éjszaka. A viszonylag nagy távolság miatt nehezebb volt a sötétben osonni, mint gondolta, de sikeresen megtalálta Theon szobáját, az pedig nem volt kérdés, megérte-e.
- Ennyi? “Ez jó volt”? Azért ennél többet vártam - jegyezte meg Theon, miközben magához ölelte a lányt.
- Simogassam meg a fejed, mint a lovamnak szoktam, vagy mit szeretnél?
- Hát nem pont erre gondoltam… - mosolyodott el Theon szemtelenül. Thirrin a szemét forgatta, de feljebb csúszott, és megcsókolta a fiút.
- Egy kicsit fura voltál ma - mondta Theon fürkésző tekintettel, miután szétváltak. - Történt valami, amiről nem tudok?
Fenébe, lehet, hogy kezd kiismerni - gondolta a lány. - Eddig csak két embernek sikerült…
- Semmi említésre méltó, csak… - Thirrin felült az ágyban, a takarót magához szorítva. - Az egyik Tyrell-unokatestvéremtől lehetetlenül hosszú leveleket szoktam kapni. Ma is kaptam egy ilyet, és már maga a tény kiakaszt, hogy le kell ülnöm, és udvariasan kell válaszolnom négy oldalnyi ostoba fecsegésre.
- Miért nem hagyod a fenébe?
- Mert végülis a lány rokonom, és szeretnék jó kapcsolatot ápolni vele, az sosem jön rosszul.
- Aha. Egyébként szép ez a Tyrell-lány? Mert akkor elnézegetnélek titeket együtt…
- Gratulálok, hogy csak idáig sikerült eljutnod. De ő Égikert legszebb rózsája, ha már érdekel.
- Neked nincs ilyen jelzős neved? - kérdezte Theon.
- Ami azt illeti, van… Tavaszi Hópehely. Mert a tavasz legelején születtem.
- Hmm… Nem rossz, illik hozzád.
- Köszönöm - mosolyodott el Thirrin, és visszabújt Theon mellé. Szorosan hozzásimult, fejét a mellkasára fektette. Kellemesen megborzongott, ahogy Theon épp csak hozzáérve végigsimított a gerince mentén.
- Olyan vékony vagy - motyogta a hajába. - Minden izmod látszik. Még sohasem voltam ilyen lánnyal.
- Az eddigi kis nőcskéid nagy valószínűséggel csak rajtad lovagoltak, én meg egy hatszáz kilós, szeszélyes csataménen is szoktam.
- Minden világos… - ujjai apró, lágy érintésű köröket írtak le a lány derekán. - De akkor is szokatlan... Alig érnek össze a combjaid és nagyon durván szálkás a karod.
- Ne kezdd már te is! Akárhányszor új ruhát csináltattam magamnak otthon, megkaptam, hogy túl izmos vagyok, és hogy ez nem normális.
- Egy lányhoz képest tényleg. De nekem így is tetszel.
- Vettem észre... - mondta Thirrin. Egymásra mosolyogtak, és élvezetes, hosszú csókban forrtak össze. Theon szorosan magához ölelte, beletúrt a hajába, Thirrin átkarolta a nyakát, mélyen beszívta érdes, fás illatát.
- Várj, eszembe jutott valami - szakította félbe hirtelen Thirrin a csókot, mielőtt igazán belejöttek volna. - Mit fogunk csinálni?
- Nagylány vagy, Hópehely, szerintem pontosan tudod - kacsintott rá Theon.
- Jaj, nem most, hanem... Általában! Tudod, ha nappal összefutunk, vagy ilyesmi, akkor hogy viselkedünk egymással? Erre a múltkor nem tértünk ki!
- Hé, lazíts már! - Theon finoman masszírozta a lány combját, mire Thirrin azonnal szaporábban kezdte venni a levegőt. - Ha minden marad a régiben, senki nem fogja gyanítani, mi van köztünk.
- Szóval továbbra is flörtöljünk egymással látványosan, míg Jon ki nem hív téged párbajra, vagy fel nem robban a feje? - kérdezte Thirrin felvont szemöldökkel. - Egyáltalán, vele mit kezdjek?
- Havas az utolsó, akit be akarok hozni az ágyamba, még ha képletesen is - morogta Theon. - Lépjünk tovább, és folytassuk, amit elkezdtünk...
Megpróbálta megcsókolni, de Thirrin nem hagyta magát.
- Nem, ezt beszéljük meg! Igazad van, hogy mindennek maradnia kellene a régiben, tehát ha hirtelen kerülni kezdeném, az gyanús lenne. Ugyanakkor túl jóban vagyok vele ahhoz, hogy ezek után fura legyen vele beszélgetni vagy bármit is csinálni, mert azt hinné, még van esélye, holott nincs!
- Na végre, valami jó hír... Nézd, felőlem azt csináltok, amit akartok, feltéve, ha nem nyúl hozzád. Ez esetben ugyanis kénytelen leszek levágni a kezét, de legalábbis beverni az ostoba képét.
- Theon! - kiáltott fel Thirrin felháborodva. - Mégis mit képzelsz magadról?! Nem vagyok a tulajdonod!
- Édesem, ha jól emlékszem, te mondtad, hogy mostantól csak egymással hálhatunk.
Thirrin hirtelen akart visszavágni, de nem jött ki hang a torkán. Helyette lesütött szemmel, lassan bólintott.  Hűvös ujjait összefűzte Theon felhevült, meleg kezével.
- Nem áll szándékomban rajtad kívül mással lefeküdni - suttogta. - Tartom magam az egyezségünkhöz.
- Ezt örömmel hallom - Theon felemelte a lány fejét az állánál fogva. - Ahogy én is.
Thirrin halványan elmosolyodott.
- Elsőre nem gondoltam volna, hogy veled is lehet rendesen beszélgetni.
- Tele vagyok meglepetésekkel. De most inkább használjuk másra a szánkat…
Könnyedén összenevettek. Thirrin elmerült az átható, világoszöld szempár tengerében, mielőtt lassan és érzékien újra csókolózni kezdtek. Akkor már tudta, ő sem fog távozni szürkület előtt.


2 megjegyzés:

  1. Én valamiért lemaradtam itt, de most gyorsan pótlom. :) Nagyon tetszik! És ez a Tavaszi Hópehely. :) Nagyon szépen hangzik :) A számot még nem hallgattam meg, de ha az olvasnivaló végére érek, pótlom. :)

    VálaszTörlés